Szijjártó ismertette a moszkvai 3,5 órás tárgyalás eredményeit miszerint

• A találkozó fő célja a magyar energiaellátás (Magyarország gáz- és olajimportja) biztosítása. Megjegyzés: amihez egyébként az összes szükséges engedély, felmentés, szerződés megvan.
• Az ukrajnai háború, illetve annak rendezése és egy esetleges budapesti béketárgyalás. Megjegyzés: Teljesen értelmetlen napirendi pont. A béke nem orbánon múlik, és a budapesti találkozó lehetősége és dátuma  is még a jövő titka.
• A paksi erőmű építésének gyorsítása. Megjegyzés: minden korábbi ígérgetgetés ellenére hosszú évek után még az építkezés tényleges elindítását jelentő első cement öntés sem történt meg.

Ezekért ugyan kár volt Moszkvába zarándokolni, hiszen a nyilvánosságnak szánt infók alapján nem látszik semmi kézzelfogható eredmény, ami indokolná a választási kampány közben tett moszkvai út szükségességét.

A találkozó – holdról is látható - jelentéktelenségét jól mutatja, hogy a tárgyalás után nem terveztek sajtótájékoztatót. Emiatt sok részlet a tárgyalás belső folyamataiból, protokollból, személyes információkból származik, de így nehéz teljes pontossággal ellenőrizni a történteket.

A bejelentet semmitmondó „eredmények” mellett ugyanakkor esetleg lehetséges néhány titkolt, nem nyilvános „valódi indok”. Az ilyen célok reálisak a diplomáciai utaknál, amikor a felszínen csak maszatolás történik.

A baj az, hogy ezekről bizonyíték nélkül nem lehet felelősen állítani semmit

Az út reális, nem publikált célja

Az ilyen tárgyalások, (mint például  ha valami érzékeny az EU számára - pl. kiskapuk, kerülőutak-, az nem kerül sajtó elé, nem publikus Néhány lehetséges, de nem bizonyított, és a diplomáciai gyakorlatra épülő magyarázat:

1. Energetikai szerződések háttértárgyalása

Még ha nem is jelentettek be új megállapodást.

• hosszú távú gázszerződés
• mennyiségi rugalmasság,
• fizetési ütemezés,
• árazási formula,

logisztikai ügyrend kerülhetett terítékre nem publikusan.

Az ilyenekről jellemzően soha nem számolnak be előre, mert piacmozgató információk.

Ez különösen valószínű, mert a hivatalos orosz kommunikáció is utalt rá, hogy „vannak problémák az energetikai együttműködésben” — ami tárgyalási feszültséget sejtet.

2. Nukleáris (Paks II) projekt státuszának újratárgyalása

A Roszatom–Paks II viszonyban rendszeresen vannak:

• csúszások, átütemezések
• fizetési konstrukciók módosításs, banki együttműködés a szankciók miatt
• nukleáris üzemanyag-ellátás
• technikai viták, amelyeket gyakran vezetői szinten simítanak el.

Ezekről sem szoktak nyilatkozni, mert egyik félnek sem érdeke a bizonytalanság mutatása.

3. Választási pozíció építése – ez nem kampánylépés a magyar közönség felé!

A magyar belpolitikában a találkozó nehezen magyarázható kampányfogásként — nincs kézzelfogható haszna, ha csak nem orbán nagyságát, nemzetközi fontosságát akarják szidolozni.

Viszont: lehet köze

• külpolitikai pozicionáláshoz,
• EU-s alkupozíciókhoz (pl. szankciós csomagok vétózásához),
• vagy amerikai–orosz feszültségekhez (Moszkva részéről).

Ezek nem a magyar szavazókhoz, hanem a nemzetközi szereplőknek szólnak.

4. Kémelhárítási, biztonsági vagy hírszerzési csatornák egyeztetése

Ez a legkevésbé látható réteg, de minden ország csinálja. A vezetők találkozói gyakran alkalmasak az ilyesmire:

• érzékeny dossziék átadására,
• titkosszolgálati jelzésváltásra,
• régiós biztonsági kérdések rendezésére.
• migrációs útvonalak,
• kibervédelem/kiberfenyegetések,
• terrorellenes információcsere,
• energetikai infrastruktúra sebezhetősége.

Ezekről természetesen soha nem jelenik meg semmi, és nem is fog.

5. Célok orosz részről: diplomáciai díszlet és legitimáció

• Moszkva számára nagyon értékes, ha EU-ból bárki hajlandó oda utazni.
• Ezzel mutatják belföld felé, hogy Oroszország nincs elszigetelve.
• Segít az orosz narratívában azt sugallni, hogy a Nyugat nem egységes.
• Orbán az egyik utolsó EU-s vezető, aki hajlandó Moszkvába menni, és ezzel azt mutatják a külföld felé, hogy az európai állam- és kormányfők beszélnek velünk.

Ez már önmagában megállapodás nélkül is hasznos, és olyan politikai tőkét jelent, amiért cserébe Oroszország energiában vagy más területen engedményeket tehet – csak ezt nem publikálják.

6. Célok magyar részről: diplomáciai díszlet és legitimáció

Egy külföldi államfővel való találkozó mindig alkalmas kommunikációs célokra, különösen jól jön a választások előtti önfényezés, miszerint

• orbán jelentős nemzetközi szereplő.
• Külföldi vezetők tiszteletét élvezzük.
• Stabil energetikai hátteret biztosítunk.

7. Informális megbeszélések a szankciók kiskapuiról / új kereskedelmi útvonalakról

Oroszország nagy erőkkel dolgozik a szankciók kijátszásán harmadik országokon keresztül. Magyarország földrajzi helyzete miatt logisztikai csomópont lehet bizonyos típusú áruknál.

Az ilyen típusú egyeztetések különösen érzékenyek, ezért nem kerülnek nyilvánosságra.

8. Egy lehetséges Trump–Putyin csúcs Budapestre hozása

Putyin maga mondta a találkozón, hogy „örömmel találkozna Trump elnökkel Budapesten”

De azt is hozzátette: „erről orbánnal egyeztettünk”.

Ez olyan diplomáciai jelzés, amit nem hazai közönségnek szántak, hanem Washingtonnak és Európának.

Reális lehetőség, hogy a valós tárgyalás nem energetikai, hanem geopolitikai és csúcstalálkozó-szervezési jellegű volt.

Ahogyan az orosz média, a Kreml-közeli tájékoztatás beszél a találkozóról

Az orosz sajtó nagyobb súllyal emeli ki a „politikai jó viszonyt” és a diplomáciai legitimitást

• Putyin szerint „a kétoldalú kapcsolat a legjobb, ami valaha volt”, és még a nehéz körülmények ellenére is fejlődhet az orosz–magyar együttműködés.
• Az orosz állami narratíva szerint a kétoldalú kapcsolatok nem csak gazdasági, hanem – kritikus nemzetközi feszültségek idején is – „pragmatikus együttműködésre” épülnek; a háború vagy a nyugati szankciók miatti nyomás nem akadály (vagy nem feltétlenül akadály) az együttműködésben.
• Ezzel párhuzamosan az orosz sajtó (és Kreml-kommunikáció) – amint azt külföldi beszámolók is idézik – dicséri hazánk nagy vezetőjének álláspontját. orbán ukrajnai konfliktushoz való viszonyát „kiegyensúlyozottnak” nevezi.
• A Kreml részéről jelezték: ha a felek megállapodnak, készek lennének – akár – a jövőbeni orosz–amerikai csúcstalálkozó helyszínét is Budapestre vinni, amit Magyarország részéről nyitottan fogadtak.
• Ugyanakkor Putyin is elismerte, hogy az energetikai együttműködésben „vannak kérdések és problémák”, ami alatt vélhetően az orosz energiahordozók, illetve nukleáris együttműködés kérdései futnak — jelezve, nem minden kérdés zárult még le.
• Az importált orosz energiahordozók (olaj, gáz) továbbra is központi téma; emellett az ukrajnai konfliktus rendezéséről is beszélnek. 

Az orosz narratíva nem titkolja a geopolitikai / háborús kontextust — és “kiegyensúlyozott álláspontra” helyezi a hangsúlyt

Ez a narratívastratégia célja részben az, hogy legitimálja — orosz szemszögből — a magyar–orosz együttműködést akkor is, amikor Nyugat részéről nyomás van Oroszország elszigetelésére.

A magyar királyi sajtó dominánsan az energiaellátás és rezsikérdés köré szervezi a történetet

• A magyar közéleti/fősodrú sajtóban (MTI, Infostart, index, stb.) a hangsúly alapvetően az „energiaellátás biztosítása” és „rezsibiztonság” körül mozog: Orbán Viktor azt emeli ki, hogy a tárgyalás célja Magyarország energiaellátásának garantálása a télre és jövőre, megfizethető áron.
• A magyar sajtó ugyan beszél az ukrajnai háborúról és béke-esélyekről is, de ez rendszerint másodlagos szerepet kap: az energia- és gazdasági megfontolások az elsődleges indokok.
• Ugyancsak kiemelik azt, hogy az importált orosz energia – gáz és olaj – „alapja Magyarország energiaellátásának”, és ezzel – szerkesztett formában – az otthoni rezsicsökkentés fenntarthatóságát is hangsúlyozzák.

Európai nézőpont — nemzetközi, EU-oldali reakciók

• Az Európai Bizottság azt közölte: a látogatás nem uniós mandátummal történt, hanem az Orbán részéről egyéni kezdeményezés volt — ami az unió közös álláspontja szerint érzékeny kérdés, különösen az Ukrajna elleni orosz agresszió ügyében.
• Ez a mozgás feszültséget okozhat: az EU több tagállama számára a közös álláspont — az Oroszországgal szembeni szankciók fenntartása, a támogatás Ukrajnának — létfontosságú, így Magyarország különutas diplomáciája vitákat generál.

Mit érdemes figyelni a következő napokban

Ami segít a nem publikált témák kiderítésében.

• Értesülések a konkrét energetikai szerződésekről: gáz- és olaj-szállítások, árak, mennyiségek — ezek döntően befolyásolják az ország energiahelyzetét.
• Magyar–orosz gazdasági együttműködés alakulása, különösen paksi nukleáris kapcsolatok, vagy új energetikai megállapodások.
• Az EU reakciója: az uniós álláspont és magyar külpolitikai lépések közötti feszültségek kezelése (szankciók, közös külpolitika, energiafüggetlenség).
• Média- és diplomáciai kommunikáció nyilvánossága: milyen dokumentumok, közös nyilatkozatok vagy sajtóanyagok jelennek meg — ez segíthet a kommunikációs torzítások vizsgálatában.

Magyar és orosz súlypontok

• Az orosz rész beszámolói, és az orosz vezetés nyilatkozatai (amelyeket orosz sajtó közöl) nyíltan felvállalják: a találkozó politikai természetű, a háborús helyzet, a konfliktus, a szankciók, és a nyugati nyomás részei a kontextusnak — nem próbálnak úgy tenni, mintha semmi nem történt volna.
• Ezzel kontrasztban a magyar sajtó és magyar közéleti narratíva (jelen pillanatban) igyekszik leegyszerűsíteni: főként energiaellátás és gazdasági-felhasználói szempontokra fókuszál — nem mélyíti el a geopolitikai/katonai kontextust, az ukrajnai háború részletesen — legalábbis a fő hangszerelésben — háttérbe szorul.
• Az orosz kommentárok és közlések jobban hangsúlyozzák a “közös stratégiai célokat” és az orosz–magyar együttműködés fenntarthatóságát, mint a magyar sajtó — ami a hazai olvasóközönségnek lehet szolidaritás- és biztonságkommunikáció
• Az orosz narratíva célja mintha az lenne, hogy bemutassa: a “baráti” kapcsolatok Oroszország és Magyarország között nem „ideiglenes opportunizmus”, hanem tartós szövetség lehet — még a szankciók, a háború és a nemzetközi nyomás ellenére is.
• Ez a struktúra fontos lehet az orosz belpolitikai és külpolitikai célok szemszögéből: ha külföldön is látszik, hogy vannak országok, amelyek „hűek” Moszkvához, az növeli Oroszország nemzetközi legitimitását (legalábbis az orosz narratívában).
• Az, hogy a magyar sajtó elsősorban energiaellátásról beszél, elrejtheti, hogy az orosz–magyar tárgyalásnak geopolitikai, biztonságpolitikai és nemzetközi diplomáciai jelentősége is van — az orosz narratívába viszont ez beleillik.
• Az orosz félnél a „kiegyensúlyozott álláspont” dicsérete, és a kapcsolat „rekordszintű jó állapotban” való bemutatása részben propaganda és kommunikációs stratégia is: figyelni kell, hogy mit hangsúlyoznak, mit nem.
• Ugyanakkor a magyar sajtó sem nevezhető teljesen elfogulatlannak. A hangsúly a gazdasági-energia szempontokon van, ami a hazai olvasóknak fontosabb és közérthetőbb, de ezáltal a geopolitikai összefüggések, erőviszonyok és regionális következmények hangsúlyai háttérbe szorulnak.
• A független orosz sajtó korlátozottabb, mint a nyugati: erős állami nyomás, öncenzúra. Így még kritikánál is sokszor hiányos információ áll rendelkezésre.
• Az orosz állami sajtó narratívája eleve célorientált — nem az objektív tények közlése a cél, hanem a politikai pozíció fenntartása.
• A magyar sajtó — főleg a kormányközeli — gyakran nem vizsgálja meg kritikusan a politikai-gazdasági hosszú távú következményeket; jelen esetben az energia és rezsikérdés csábító médianyelv.

 Vagyis van eltérés de ez nem ellentmondás, hanem a más narratívából fakadó súlypont-eltolódás.

Az alapvető témák (energia, Ukrajna/háború, gazdasági kapcsolatok) nagyjából közösek viszont a bel-, és külpolitikai elvárások, valamint a célközönség miatt a súlypont máshol van, és ez más hangsúlyokat és értelmezéseket eredményez.

Az orosz sajtó/kommunikáció igyekszik politikai legitimitást, geopolitikai stabilitást és „barátságot” hangsúlyozni. A magyar sajtó — a maga olvasói közönségének logikájából — praktikus, mindennapi kérdésekről: energiaellátásról, rezsiről, társadalmi következményekről regél.

Van-e konkrét jel, hogy a mostani út „titkos célt” szolgált?

A teljesen üres, semmitmondó kommunikáció. ami mindkét fél részéről szokatlan, és eléggé biztossá teszi az elhallgatott titkos küldetés meglétét.

Normálisan még egy jelentéktelen találkozót is feltöltenek néhány új mondattal (szándéknyilatkozat, munkacsoport, jövőbeli együttműködés stb.). Itt szinte semmi.

Ez diplomatanyelven azt jelenti, hogy:

• vagy nem sikerült megállapodni,
• vagy a megállapodás nem publikus.

Mindkettő gyakori.