Jogállami Einstand: Rendeleti úton fojtja meg a kormány az önkormányzati pereket

BUDAPEST – Egyetlen tollvonással számolta fel a kormány az önkormányzatok jogát arra, hogy bíróságon támadják meg a szolidaritási adó elvonását. A 2026. február 3-án éjjel megjelent kormányrendelet nemcsak a jövőbeni pereket tiltja meg, hanem a már folyamatban lévő eljárások azonnali megszüntetésére is utasította a bíróságokat. Budapest és a nagyvárosok milliárdos elvonásokkal és pénzügyi csőddel néznek szembe, miközben a jogászok szerint a kabinet átlépte a jogállamiság vörös vonalát.

A piramis csúcsa: Frontális támadás az igazságszolgáltatás ellen

A magyar közjog egyik legsúlyosabb beavatkozásának vagyunk tanúi. A 15/2026. Korm. rendelet háborús veszélyhelyzetre hivatkozva gyakorlatilag kihúzta a talajt a független bíróságok alól: kimondta, hogy a szolidaritási hozzájárulás beszedése nem minősül hatósági aktusnak, így ellene közigazgatási per nem indítható. Ezzel a kormány saját magát tette perelhetetlenné egy olyan ügyben, ahol az elmúlt hónapokban több önkormányzat is részsikereket ért el a tárgyalótermekben.

Milliárdos inkasszó: Vérzik a főváros és a vidék

A pénzügyi adatok sokkolóak. A 2026-os költségvetési számok alapján a szolidaritási elvonás mértéke soha nem látott magasságokba emelkedett:

• Budapest: 97,74 milliárd forintot vonnak el idén (2023-ban ez még "csak" 58 milliárd volt).

• Vidéki bástyák: Győrnek több mint 13 milliárd, Debrecennek közel 12 milliárd forintot kell befizetnie.

• A "visszamenőleges csapda": A rendelet a 2023-2024-es elmaradásokat is nevesíti. Budapest esetében ez további 123 milliárd forintos követelést jelent, amit a kormány most már bírósági kontroll nélkül, azonnali inkasszóval hajt be – január végén már le is emeltek 11,7 milliárdot a főváros számlájáról.

Jogtechnikai bravúr vagy nyílt törvényszegés?

A kormány az Alaptörvény 53. cikkére hivatkozik, ám a szakértők szerint a visszamenőleges hatályú jogalkotás és a bírósági út elzárása sérti az Alaptörvény tisztességes eljáráshoz való jogát (XXVIII. cikk).

„Az állam, mint alperes, nem módosíthatja a szabályokat a meccs közben úgy, hogy a bírót kötelezi a meccs lefújására” – vélik az önkormányzatok jogászai, utalva a fegyverek egyenlőségének sérelmére.

Nemzetközi offenzíva: Brüsszel és Strasbourg a láthatáron

Mivel a hazai jogorvoslati lehetőségek "elfogytak", a küzdelem a nemzetközi színtérre tevődik át. A jogászok szerint az alábbi európai normák közvetlenül ütköznek a magyar rendelettel:

Van még remény? A "Simmenthal-stratégia"

A polgármesterek és jogi képviselőik most abban bíznak, hogy akad legalább egy "bátor magyar bíró", aki a rendelet utasítása ellenére nem szünteti meg a pert, hanem az Európai Unió Bíróságához (EUB) fordul. Az uniós jog elsődlegessége ugyanis kötelezi a bírót, hogy hagyja figyelmen kívül a nemzeti jogszabályt, ha az ellentétes az EU-s alapjogokkal.

Ha az EU közbeavatkozik, a magyar állam nemcsak a milliárdok visszafizetésére kényszerülhet, hanem súlyos napi kényszerítő bírságokat is kaphat a jogállamiság szisztematikus leépítése miatt. A sakkjátszma tehát folytatódik: a bábuk már mozognak, de a végső szót valószínűleg nem Budapesten, hanem Luxemburgban vagy Strasbourgban fogják kimondani.

Nincs mit tenni?

A lehetőségek tárháza szűkös, de nem üres. Mivel a jogi út "elfogyott", így a küzdelem átkerül a politika és a nemzetközi diplomácia mezejére.

Alkotmányjogi panasz: Az önkormányzatok újra az Alkotmánybírósághoz fordulhatnak, kifejezetten a bírósághoz fordulás jogának sérelme miatt.

Európai Unió Bírósága / Emberi Jogi Bíróság: Mivel ez a rendelet rendszerszintű jogállamisági kérdéseket vet fel, Strasbourg vagy Luxemburg közbeavatkozása kérhető (bár ez évekig tarthat).

A sakkjátszma folytatódik

A jog és a politika eme sötét sakktábláján a bábuk már mozgásban vannak. Amit most látunk, az nem csupán egy technikai módosítás, hanem egy "pajzs", amelyet a kormány maga elé emelt, hogy kivédje a számára kedvezőtlen bírósági ítéleteket.

Politikai ellenállás: A főváros már jelezte, hogy a választókhoz fordul, és "politikai csődöt" vizionál. Ez a lépés gyakorlatilag a jogállamisági vörös vonal átlépése, hiszen a kormány saját magát tette perelhetetlenné egy olyan ügyben, ahol korábban vesztésre állt.

Íme a válaszok a drámai eszkalációra:

Milyen nemzetközi reakció várható? (ötletelés, de egyiktől sem lesz jobb a kormányunknak)

Bár a hazai bíróságok keze meg van kötve, a nemzetközi színtéren ez a lépés "vörös posztó":

Európai Bizottság (Brüsszel): A 2026-os Jogállamisági Jelentésben ez a rendelet várhatóan kiemelt helyet kap. A Bizottság a bírósághoz fordulás jogának korlátozását a Rule of Law (jogállamiság) mechanizmus súlyos sérelmeként értékeli. Ez tovább blokkolhatja a még mindig fel nem szabadított uniós forrásokat.

Európai Unió Bírósága (Luxemburg): Valószínűsíthető egy gyorsított eljárás vagy egy újabb kötelezettségszegési eljárás indítása. Az EU alapjogi chartája (47. cikk) garantálja a hatékony jogorvoslatot, amit egy nemzeti rendelet nem írhatna felül.

Emberi Jogok Európai Bírósága (Strasbourg): Az érintett önkormányzatok egyéni panasszal fordulhatnak ide a tisztességes eljáráshoz való jog (6. cikk) sérelme miatt. Itt Magyarország nagy eséllyel pereket fog veszteni, de ezek az ítéletek általában évekkel később születnek meg.

A helyzet iróniája: A kormány azzal érvel, hogy az Alkotmánybíróság (AB) már rábólintott az adó alkotmányosságára. Azonban az önkormányzatok nem az adó létét, hanem annak mértékét és a beszedés módját támadták – ezt a vitát fojtotta most meg a rendelet.

Nem elveszett a lenyúlt pénzt

A nemzetközi jogi küzdelemben az önkormányzatoknak nem a (törvénytelen) magyar kormányrendelettel, hanem azokkal a magasabb rendű európai normákkal kell érvelniük, amelyeket Magyarország az uniós csatlakozással és nemzetközi szerződések aláírásával magára nézve kötelezőnek ismert el.

Az Európai Unió Alapjogi Chartája – 47. cikk

Ez a legütősebb fegyver. A Charta kimondja a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot.

A joghely: „Mindenkinek, akinek az Unió joga által biztosított jogait és szabadságait megsértették, joga van a bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz...”

Mivel az önkormányzati gazdálkodás és a kohéziós források az EU jogkörébe is tartoznak, a jogorvoslat rendeleti úton történő megvonása közvetlenül sérti a Chartát. Egy tagállam nem hozhat olyan szabályt, amely lehetetlenné teszi, hogy egy független bíróság felülvizsgálja az állam döntéseit.

Az Európai Emberi Jogi Egyezmény (EJEE) – 6. cikk

A strasbourgi bíróság (EJEB) gyakorlata szerint a „tisztességes tárgyaláshoz való jog” magában foglalja a bírósághoz való hozzáférés jogát is.

A joghely: „Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességes módon [...] tárgyalja.”

Az a kormányzati lépés, amely a folyamatban lévő pereket egy tollvonással megszünteti, sérti a fegyverek egyenlőségének elvét. Az állam (mint alperes) nem módosíthatja a szabályokat a meccs közben úgy, hogy a bírót kötelezi a meccs lefújására.

Helyi Önkormányzatok Európai Chartája – 9. és 11. cikk

Ez az Európa Tanács által elfogadott egyezmény (melyet Magyarország az 1997. évi XV. törvénnyel emelt be a hazai jogba) kifejezetten az önkormányzatok védelmét szolgálja.

A joghely (9. cikk): Az önkormányzati forrásoknak arányban kell állniuk a feladataikkal.

A joghely (11. cikk): „A helyi önkormányzatoknak joguk van bírósági jogorvoslathoz önkormányzati hatásköreik szabad gyakorlásának védelmében...”

A szolidaritási adó mértéke elvonja az önkormányzatok saját forrásait, a mostani rendelet pedig megfosztja őket a 11. cikkben garantált bírósági védelemtől. Ez a Charta nyílt megsértése.

Az Európai Unióról szóló Szerződés (EUSZ) – 2. és 19. cikk A hírhedt „jogállamisági cikkek”.

A joghely (19. cikk): A tagállamok kötelesek biztosítani a hatékony jogvédelmet az Unió jogának területein.

Az Európai Unió Bírósága (EUB) több ítéletében (pl. lengyel bírák ügye) kimondta, hogy a tagállamok nem hozhatnak olyan intézkedéseket, amelyek aláássák az igazságszolgáltatás függetlenségét. A bíróságok utasítása per megszüntetésére kimeríti ezt a fogalmat.

Összegző táblázat a nemzetközi hivatkozásokhoz

A főváros és az érintett települések (pl. Budaörs, amely korábban pert nyert első fokon) várhatóan ideiglenes intézkedést kérnek majd az Európai Unió Bíróságától, hogy függesszék fel a rendelet végrehajtását, amíg az uniós joggal való összhangot vizsgálják.

Elhallgatott győzelmek

A jogtörténelemben a végrehajtó hatalom és az igazságszolgáltatás összecsapása nem új keletű, de az Európai Unió Bírósága (EUB) az utóbbi években egyre határozottabb "pajzsot" emelt a tagállami bíróságok köré.

Az alábbi precedensek mutatják meg, hogy van esély a visszarendeződésre, még ha a hazai jogi utak pillanatnyilag le is zárultak.

A lengyel "szájkosár-törvény" elleni ítélet (C-204/21. sz. ügy)

Ez a legközvetlenebb párhuzam. A lengyel kormány olyan törvényt hozott, amely megtiltotta a bíráknak, hogy megkérdőjelezzék a kormányzati kinevezések vagy jogszabályok jogszerűségét.

Az EUB döntése: A bíróság kimondta, hogy egy tagállam nem hozhat olyan szabályt, amely megakadályozza a bírákat az uniós jog alkalmazásában.

Ha a magyar rendelet megtiltja a bírónak a szolidaritási adó felülvizsgálatát, az akadályozza a bírót abban, hogy ellenőrizze az ügy összhangját az uniós Alapjogi Chartával. Az EUB szerint az ilyen nemzeti szabályt egyszerűen figyelmen kívül kell hagyni.

A magyar "Stop Soros" és a bírósági felülvizsgálat (C-821/19. sz. ügy)

Itt a kormány korlátozta a bíróságok jogkörét bizonyos menekültügyi döntések felülvizsgálatában.

Az EUB döntése: Kimondták, hogy a hatékony jogorvoslat elve (EUSZ 19. cikk) megköveteli, hogy a bíróságok érdemben vizsgálhassák felül a közigazgatási döntéseket.

Relevancia:A mostani szolidaritási adós rendelet azzal érvel, hogy az adólevonás "nem hatósági aktus", tehát nincs mit felülvizsgálni. Az EUB logikája alapján azonban a név nem számít: ha egy állami döntés pénzügyi hátrányt okoz, a bírósági utat nem lehet adminisztratív átnevezéssel elzárni.

A portugál bírák ügye (C-64/16. sz. ügy)

Ez egy alapvető ítélet, amely kimondta a "visszalépés tilalmát".

Ha egy tagállam egyszer már biztosított egy bizonyos szintű bírói függetlenséget és jogorvoslati lehetőséget, azt később nem szűkítheti le, különösen nem politikai vagy költségvetési okokból.

Mivel Magyarországon eddig lehetséges volt a közigazgatási per a szolidaritási adó ellen (több önkormányzat élt is vele), az ettől való megfosztás egyértelmű visszalépés a jogállami standardokból.

Jön a büntetés – csak kicsit várni kell

Ha az EU folyamat beindul akkor általában három lépcsőben történik:

Ideiglenes intézkedés kérése: Az önkormányzatok kérik az EUB-t, hogy azonnal függessze fel a rendelet hatályát (azaz: ne lehessen beszüntetni a pereket), amíg az eljárás tart. Ez akár hetek alatt megtörténhet.

Előzetes döntéshozatali eljárás: Egy bátor magyar bíró (aki előtt a per folyik) a rendelet ellenére nem szünteti meg az eljárást, hanem megkérdezi az EUB-t: "Alkalmazhatom-e ezt a rendeletet, ha az sérti az uniós jogot?"

Kötelezettségszegési eljárás: Az Európai Bizottság beperli Magyarországot a bírósági függetlenség rendszerszintű sérelme miatt.

Ha az EUB kimondja, hogy a rendelet uniós jogot sért, akkor a magyar államnak nemcsak az elvont milliárdokat kellhet kamatostul visszafizetnie, hanem hatalmas napi kényszerítő bírságot is kaphat, amíg vissza nem állítja a bírósági út lehetőségét.

Íme a „túlélőkészlet” azon érvekkel, amelyekkel az önkormányzatok jogászai megkísérelhetik rávenni a magyar bírót, hogy a per megszüntetése helyett forduljon Luxemburghoz (előzetes döntéshozatali eljárás):

• Az uniós jog elsődlegessége: A bíró köteles figyelmen kívül hagyni minden olyan nemzeti jogszabályt (még a kormányrendeletet is), amely ellentétes az EU jogával. (Hivatkozás: C-106/77. sz. Simmenthal-ügy).
• A bírósághoz fordulás joga mint „vívmány”: Érvelni kell amellett, hogy a jogorvoslat elvonása sérti az Alapjogi Charta 47. cikkét. A bíró nem szüntetheti meg a pert egy olyan rendelet alapján, amely magát a bírói utat számolja fel.
• A fegyverek egyenlőségének sérelme: Az állam nem hozhat olyan szabályt, amely egy folyamatban lévő perben az egyik félnek (az államnak) garantált győzelmet biztosít a bíró „kikapcsolásával”. (Hivatkozás: EJEE 6. cikk).
• Jogbiztonság és visszamenőlegesség: A már megindult eljárások adminisztratív lezárása sérti a jogállamiság alapelvét (EUSZ 2. cikk), mivel a feleknek joguk van a megkezdett eljárás befejezéséhez.

Végül a következő stratégiai cél: Elérni, hogy legalább egy magyar bíró felfüggessze az eljárást és kérdést tegyen fel az Európai Unió Bíróságának. Ha ez megtörténik, a rendelet hatása jogilag „lefagy”.